Fővárosi Protestáns Kántorátus
28 éves a Fővárosi Protestáns Kántorátus
Az alapításkor három együttes alkotta a Fővárosi Kántorátust: a Szent István Bazilikában szolgáló és a Budapesti Énekes Iskolához köthető katolikus, valamint a kelenföldi protestáns „ágazat”. Azóta több helyen alakultak rokon célokat ápoló együttesek: a reformátusok Budafokon 2004 óta, a Kálvin téren 2006 óta havonta énekelnek vesperát. A Gödöllői Premontrei Kántorátus 2009-től, a Belvárosi Kántorátus 2018-tól végez rendszeres szolgálatot. Ferencvárosban 2011-ben alakult evangélikus kántorátus, több vidéki városban (például Orosházán és Szombathelyen) pedig a nagyobb ünnepekhez kötve tartanak zsoltározó alkalmakat.
A kelenföldi együttes specifikuma, hogy az utánpótlást biztosító intézményrendszer felépítése nélkül sikerült mindeddig fenntartani a heti rendszerességű, többszólamú tételekkel gazdagított liturgikus szolgálatot.
Mi minden fért bele ebbe a 28 évbe?
Röviden szólva
110 ember
510 önálló mű
Korál- és genfizsoltár-feldolgozások 90 szerzőtől
990 vespera (abból mintegy 800 Bence Gábor alapítókarnagy vezetésével)
Az együttes szolgálatának fókusza az élő zenei imádság, mely hangzóanyagként csak töredékes lenyomatként adható vissza. Lejátszási listáinkon visszatekintő válogatást és friss felvételeket egyaránt kínálunk.
Az önállóan elhangzott művek jegyzéke nem csak a repertoárválasztás súlypontjaiba és egyre bővülő forrásaiba nyújt betekintést, de a szólam-összeállításból az együttes életének változatos időszakai is kirajzolódnak. A gazdag motettaanyag más felekezetű kollegák számára is gondolatébresztő lehet.
A rendszerint alternatim módon énekelt korál- és genfizsoltár-feldolgozások szerzőit jegyzékszerűen közöljük. A kántorátustagok generációinak névsora minden olyan énekest tartalmaz, aki egynél több alkalommal részt vett a szolgálatban.
Kiemelt események is kísérték a kántorátus útját: önálló hangversenyek, ünnepi szolgálatok, szakmai bemutatók és tematikus sorozatok mellett zenésztársakkal, más együttesekkel közös kisebb-nagyobb vállalkozásokban is részt vettünk ökumenikus, nemzetközi és hazai körben.
A közölt anyag a teljesség igényére való törekvéssel, a rendelkezésre álló források alapján készült. Az ünnepi összeállítás készítésében munkatársaim voltak Isó M. Emese, László Dávid és Nagy Szabolcs. Köszönet a kelenföldi énekkari napló gondos vezetéséért az adott időszakban Ittzés Andrásnak és Gadóné Kézdy Editnek, a kántorátus motettaanyagának rendszerezéséért az adott időszakban Ecsedi Klárának, továbbá a Magyar Egyházzenei Társaság és a Magyar Rádió munkatársainak, Aradi György fasori evangélikus lelkésznek, valamint Marton Tamás egykori Szélrózsa-szervezőnek, akik aktívan hozzájárultak a gyűjtőmunkához.
Végül néhány személyes mondat: alapító énekesként az évek során rengeteget tanulhattam elsősorban stílus- és repertoárismeret terén. Az együttes vezetőjének lenni azonban mást is jelent: egész héten foglalkoztat a vasárnap igerendje és az arra való zenei reflektálás. A megvalósítás sokféle gondja közt ez az igazi ajándék ebben a szolgálatban.
Pap Kinga Marjatta