Fővárosi Protestáns Kántorátus

Vespera a kántorátus fennállásának évfordulóján

Az alkalom központi zeneműve:

Johann Philipp Krieger: Die Welt kann den Geist der Wahrheit nicht empfangen dialóguskantáta

1. Basszus

A világ nem tudja befogadni az igazság Lelkét, mert nem látja őt, nem is ismeri; ti azonban ismeritek őt, mert nálatok lakik, sőt bennetek lesz. (Jn 17,14 alapján)

2. Tercett (S–A–B)

Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem! (Zsolt 51,12–13)

3. Tercett (S–A–B)

Vidámíts meg újra szabadításoddal,támogass, hogy lelkem készséges legyen.(Zsolt 51,14)

4. Duett (S-A)

Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem!A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton! (Zsolt 143,10)

5. Basszus

Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: (Jn 14,16)

Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik kérik tőle. (Lk 11,13)

6. Korálmotetta (S–A–B)

Így tartotta ezt jónak Teremtő Istenünk,

Hogy szent Fia elhozza üdvösségünk nekünk.

És most a Szentlélek uralmába bevonva

Elvisz az égi honba. Őt áldja dicséret!

(Von Gott ich will nicht lassen/6.v.)

Szolgálat „gregorián esküvőn”

Hangverseny és előadás a reformáció zenéjéről

❮ ❯

Forrás: Zalamédia 2017. szeptember 21., szerző: Bánfi Kati, fotó: B. K.

Előadás a reformáció zenéjéről

A reformáció zenéjéről tartott koncerttel egybekötött előadást a zalaegerszegi evangélikus templomban dr. Bencze Gábor, az Evangélikus Kántorképző Intézet vezetője. A programban közreműködött a Fővárosi Protestáns Kántorátus.

Zenés áhítatra várták a híveket az evangélikus egyházba, ahol zenei csemegében részesültek a résztvevők. A 21 éve alakult Fővárosi Protestáns Kántorátus énekesei dr. Bencze Gábor vezetésével az 500 éves évfordulóját ünneplő reformáció zenéjének jellegzetességeiből válogattak. Az egyházzenéből doktorált előadó zenetörténeti érdekességeket ismertetett, melynek aláfestése, interaktív szemléltetése volt a magas színvonalon előadott repertoár.

Az ismeretterjesztő koncert főtémái az énekelt ige, és ennek speciális formája, a zsoltárok voltak. Az előbbi feladata a világi szövegektől megkülönböztetni a biblikusakat. Ezért rendszeresen énekelve, méghozzá recitálva hangoztak el az istentiszteleteken. A műfaj jellemzője, hogy a zene, az ének alárendelődött a szövegnek, azt követte, mereven, monotonon. Ez az úgynevezett éneklő beszéd, melynek dallamvonala a mondandó tagolását is jelezte, mivel a latin nyelven előadott szöveget egyébként nehéz volt követni.

- A gépies zeneiségben nem az élmény volt a lényeg, de például a passiók legfontosabb részeinél kivirágzott a dallam – jegyezte meg az előadó, majd a többszólamú, s ezért zeneileg érdekesebb hangzású recitálásra is mutattak példát a kórussal.

A reformáció korában aztán anyanyelvi lett az istentisztelet. A latin németre váltott, ami a magyaroknak fából vaskarika volt csupán, amíg később meg nem jelentek a magyar szövegek is. Ez utóbbiak kezdetben a német zenét követték, viszonylagos pontossággal. Így szólalt meg például néhány „aranymondás”, tette hozzá az előadó.

A koncerten felhangzott magyar zenemű is, Sulyok Imrétől, a XX. század egyik meghatározó evangélikus zeneszerzőjétől. A rendezvény zárásaként pedig a 24. zsoltárt énekelték el, példaként egy olyan műre, amiben már a zene elsőbbséget szerez a szöveggel szemben, a muzsika élvezetét biztosítja.

A koncert szünetében Zsugyel Kornél evangélikus lelkész igehirdetésére került sor.

Közös vespera norvég egyházzenész kollegákkal

❮ ❯

Pap Kinga Marjatta: Egyházunk zenészszemmel (részlet)

A norvégiai evangélikus egyház morei egyházkerületének öttagú delegációja 2017. szeptember 21–25. között vendégeskedett hazánkban. Az Északi Egyházkerülettel 2000 óta fennálló testvérkapcsolat keretében korábban egyházvezetői látogatásokra, gyülekezeti és ifjúsági csoportok cseréjére került sor – most első ízben egy szakmai csoport tagjai indultak tanulmányútra.

A „norvég” küldöttség tagjai színes nemzetiségi és szakmai hátteret tudhatnak magukénak: Dirk Hauenschild és Michael Wagner Németországból, míg Nikolas Fehr Kanadából költözött az északi országba. Dag Johan Flattun a heroy-i szigetvilágban szolgál, Ola Eide pedig Norvégia második legnagyobb lélekszámú gyülekezetének zenei vezetője.

[…] Vasárnap este a Fővárosi Protestáns Kántorátussal (vez. Bence Gábor) szolgáltak együtt vendégeink: a kelenföldi templomban több mint húsz éve minden vasárnap 18 órakor énekelt vespera ezúttal díszes orgonazenével és norvég szerzők műveivel bővült. A magyar–angol nyelvű vesperán Gáncs Tamás igazgatólelkész hirdette az igét és Fabiny Tamás püspök köszöntötte a gyülekezetet.

[…] Nikolas Fehr így foglalta össze benyomásait: Nehéz rangsorolni a rengeteg élményt: a Zeneakadémia bejárása, a budavári új orgona, az Óbudai Danubia Zenekar Kodály-koncertje, a szentendrei istentisztelet és a személyes beszélgetések, a közös vespera élménye és a hétfő reggeli iskolalátogatás egyaránt hozzájárult egy igazán emlékezetes tanulmányút élményéhez.

Forrás: Evangélikus Élet, 2017. október 22.

„A reformáció zenei öröksége”. Ünnepi hangverseny a reformáció 500. évében

❮ ❯

További közreműködők: Musica Profana régizene-együttes (vezető: Szabó Zsolt), Zákányi Zsolt református vegyeskar (vezető: Kádár Ágota)

Fotó: Szimkovics Tibor

Kottabemutatóval egybekötött vespera

Szolgálattevők: Molnár Lilla ev. lelkész; Balogh Péter Piusz O.Præm perjel

Forrás: Gyülekezeti hírlevél

Hogyan gazdagíthatjuk istentiszteleteinket liturgiába illő kórusművekkel? Hol találhatunk megfelelő darabokat mindenféle előadó-apparátusra (a bicíniumtól a nagyobb hangszeres együttesig)? Mindezekre a kérdésekre választ kaphattunk a Magyar Egyházzenei Társaság szakmai napján, 2017. december 3-án – advent első vasárnapján – a kelenföldi evangélikus templomban, ahol az alkalom keretében a kották szerkesztőinek segítségével olyan kiadványokkal ismerkedhettünk meg, amelyek gazdagítják az istentiszteleti kórusmuzsikát: a Protestáns műzenei antológiák három füzetével és a Genfizsoltár-feldolgozások a 16–17. századból I. kötetével. A 18.00 órakor kezdődő ünnepi vesperán mind a négy gyűjteményből megszólaltak művek, bemutatva ezzel a kották gyakorlati használatát. A liturgia után, 19.00 órakor kötetlen beszélgetésre és agapéra is vártuk az érdeklődőket.